Túl szép: Ideje könyvvé gyúrni a kéziratot
Mivel A gyilkos áldozat már "kikerült a kezeim közül", így teljes gőzzel a régebbi kéziratomra koncentrálhatok, amit 2013 nyarán írtam meg. A címe: Túl szép.
Nagyon belelendültem anno az írásba, azt hiszem másfél hónap alatt el is készült a teljes mű. Ősszel bele-bele javítgattam, kapott új konfliktust, némi frissességet, de alapvetően hónapok óta arra vár, hogy neki üljek, és elkezdjek kőkeményen dolgozni rajta. Örülök, hogy hagytam időt a kéziratnak, mert így én is jobban átlátom a hibákat, és a javítandó dolgokat, ráadásul lehetőségem volt odaadni pár kedves barátomnak véleményezésre, így az ő visszajelzéseikkel is színesíteni tudom a sztorit.
Több szempontból is a kedvenc írásom a Túl szép, szóval, maximálisan megérdemli, hogy kihozzam belőle a maximumot. Korábban depresszív, fájdalmas témákkal dolgoztam: A Mese Re-Habbal címre hallgató kéziratomban egy fiatal lány öngyilkossági kísérlete nyitja a sztorit, A gyilkos áldozatban iskolai lövöldözésbe keverednek a karakterek. Nehéz volt azokkal dolgozni, lelkileg sokszor megviseltek. Ezzel szemben a Túl szépen olyan felemelő ügyködni. Igyekeztem hű maradni önmagamhoz, és olyan dolgot boncolgattam, amiről úgy érzem beszélni kell, de míg - a témájukból fakadóan -, az első két írásomban adott a depresszív jelleg, addig a Túl szép sokkal pozitívabb.
Persze, nem tagadom, azért is volt öröm a Túl szépet megírnom, mert most először dolgoztam csak meleg főszereplőkkel.. Persze, korábban is voltak a saját nemükhöz (is) vonzódó karaktereim, de most először írtam egy LMBT kéziratot. Ha be akarnám kategorizálni, azt mondanám a Túl szépre, hogy ez egy meleg New Adult könyv szeretne lenni, és őszintén bízom abban, hogy a kéziratból át is csusszan a könyv státuszba. A történet egyik főszereplője Márk, a túlsúlyos srác, aki vidékről a fővárosba költözik, hogy továbbtanuljon. A másik főhős Olivér, a levitézlett sportoló, aki évek óta eltűnt a rivaldafényből, és civilként éli az életét. Egy munkahelyen kezdenek el dolgozni, a bonyodalmak egy része pedig azt hiszem borítékolható, de igyekeztem ám meglepetésekkel is élni. (Például senkinek sincs tetkója. Tudom, így már kevésbé NA :))
A kézirat tehát készen van, a nagyobb fordulópontok adottak, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetek. Ugyanis iszonyatosan nagy fába vágtam a fejszémet: váltott nézőpontú, jelen idejű e/1-ben narrálom a történetet. Az előolvasóim szerint elkülönül egymástól a két hang, de igyekszem biztosra menni, ezért amint végzek a dramaturgiai javításokkal, jöhet a stilisztikai is. Lesznek például olyan kifejezések, amit csak az egyik fiú használ, hogy minél inkább elkülönítsem egymástól a két hangot. Vannak ám még ötletek, tippek, de mindenképpen erősíteni akarom az elkülönülést. Ez persze időigényes lesz, de szerencsére május végéig ráérek, hiszen a nyáron egy új történet megírását szeretném elkezdeni.
Az április és a május azonban a Túl szépről fog szólni, és ez lesz a következő kéziratom, amit meg fogok mutatni a Könyvmolyképző Kiadónak, hátha kiadásra alkalmasnak találják ezt is, akárcsak A gyilkos áldozatot. A tét tehát szokás szerint hatalmas, de kihozom magamból, a történetből és persze a karakterekből is a maximumot. Időnként majd megsúgom nektek hogy haladok :)