Sorstalan utakon: Ismerd meg az új kéziratom!
Tavaly jelent meg a Fogadj el! című regényem, idén ősszel jön a Túl szép, most pedig gőzerővel azon dolgozom, hogy jövőre is meglephesselek titeket egy regénnyel. A legújabb projektem a Sorstalan utakon, amit egy három-négy részes sorozatnak tervezek. Bizony, most először ültem úgy neki regényt írni, hogy ebből (remélhetőleg) sorozat lesz. No de miről szól a történet?
Tudod, mi az igazi kirekesztés? Átélted már, hogy azért ítélnek el, amiről nem tehetsz? Szenvedtél már a külsőd és/vagy az anyagi helyzeted miatt? Ha igen, akkor nagyon meg fogod érteni Maryt, a tizenhét éves roma lányt, aki úgy érzi, az élete kilátástalan, csak az aktuális napot akarja túlélni, mert a holnapra gondolni már luxus. A lány a mélyponton van, amikor a Családsegítő szolgálatnál nem várt segítője akad. Vajon eljön-e az a pont, amikor Mary reménykedhet? Újjá építheti önmagát? Megváltozhat kívül s belül? Többek között ezekre a kérdésekre is megadja a választ a sorozat első kötete.
Miért kell minden egyes percben a túlélésért küzdenie? Miért nem lehet boldog, normális tinikora úgy, mint másnak? Csak a jegyek és a pasik miatt aggódni, ahelyett, hogy alamizsnáért kuncsorogna? Annyira elviselhetetlen! Kurva szegénység. Kurva élet. Kurva Isten.
Több tabu témát is érintek, például a rasszizmust, amit Zalán és Judit képvisel. Zalán édesapja mellesleg szélsőjobbos politikus, aki polgármesteri posztra áhítozik. Mary barátai sem hétköznapi figurák, Lina egy nagyszájú roma lány, aki mostohaapja zaklatása elől menekül, Bence pedig nem várt kapcsolatát próbálja feldolgozni egy apja korabeli férfivel. Cameóként felbukkan a műben a Fogadj el! egyik karaktere, Ákos, hogy prevenciós előadást tartson az iskolában, mint a Szép Remények Gimnázium egyik hős túlélője. Ákos beszéde és Petra történetének az elmesélése hatással lesz a Sorstalan utakon karaktereire is.
- Minden áldott alkalommal, amikor hallottam miként kínozzák, vagy megláttam a sírástól kipirosodott arcát, azt terveztem, hogy a sarkamra állok – Ákos a kezével idegesen végigsimított a fekete szövetnadrágján. – De nem tettem meg egyszer sem. Egyszerűbb volt a barátnőmmel foglalkozni, elveszni a hétköznapok rutinjában és persze attól is tartottam, hogy én leszek a következő célpont. Bőven lehetne rajtam is gúnyolódni. Gyáva voltam.
A Sorstalan utakon keletkezési körülményei amúgy nagyon viccesek. Tavaly nyáron írtam egy novellát Sárkánytetkó címmel, az kapott végül egy kisregényes folytatást, ahol felbukkant Mary. Aztán annyi lehetőséget láttam a lányban, hogy végül úgy döntöttem, saját sorozatot kap. Csak ő a nézőpontkarakter, így tűnt legerősebbnek a kézirat.
Te soha nem tartoztál igazán közénk. Mindig is más voltál. Okosabb, komolyabb. Bazd meg, figyeled hogy beszélsz? Szebben, mint a fehérek, vazze. A lehető legjobb helyen vagy. Neked van esélyed, fogd már fel! Tanulj, él vele! Rád nem úgy lesnek majd, mint ránk, mocskos tolvaj cigókra! Te úripicsa lehetsz, akiről sose hinnék, hogy lop, csal vagy hazudik! Barna marad a bőröd, de fehérként kezelnek, ha megdolgozol érte. Mi itt rohadunk meg ebben a gyökér városban, legutolsó rühes cigányként. Te elmehetsz, szabad lehecc! Ne nyammogj itt bakker, hanem élj azzal, amit kaptál!
A héten elkezdem a kézirat javítását, majd átküldöm pár ismerősömnek elolvasásra, véleményezésre, illetve bétázásra. November elsején leadom a kiadónak a kész művet, aztán majd eldől, hogy regény lehet-e belőle. Azon vagyok, hogy kihozzam magamból a maximumot, és a lehető legjobb legyen a regény. Nagyon a szívemhez nőttek a karakterek és a történet, éppen ezért örömmel dolgozom rajta. Őszintén bízom benne, hogy egy év múlva Sorstalan utakon borítótervező pályázatot hirdethetek majd meg :)
- Szóval sajnálnak? – felelte harciasan Mary és ökölbe szorította a kezét. Már megint a sajnálat. Annyira gyűlölte, ha sajnálatot vagy szánalmat kelt másokban. Őt aztán ne alázza meg így senki! - Különböző árnyalatai vannak a sajnálatnak. Ebben az esetben egyszerűen elfogadták, hogy nagy lelki trauma ért és emiatt volt a viselkedésed kifogásolható.