Évértékelés: Ilyen volt a 2021-es évem
Meglepetten látom, hogy tavaly elmaradt az évértékelő posztom, na ez most nem fordulhatott elő :) A 2021-es év különös volt számomra, amiben erősen keveredett a jó és a rossz. Ez már a pandémia második éve volt, megtanultunk együtt élni a vírussal, bár tegyük hozzá, nem volt sok választásunk... Szerencsére már a harmadik oltásom is megvan, ez ad egy kis biztonságérzetet, noha azért a félelem így is ott lappang bennem, mint mindenki másban. Remélem 2022 végére már a járványhelyzet is jobb lehet.
Ha csak íróként nézem a 2021-es évemet, kicsit szomorú vagyok, hiszen ez már a második olyan év volt, amikor egy kéziratot sem sikerült befejeznem. Pedig írtam bőszen, a nyáron például egy YA regénnyel eljutottam 33 ezer szóig, és akkor döbbentem rá, hogy a két főszereplőm (Viola & Bence) történetét egy kötetben nem tudom elmesélni, így két könyvre szedtem, és emiatt 33 ezer szó ment a kukába, és újra kellett kezdenem az egészet, mert rájöttem, hogy a meglévő szövegből kábé semmit sem tudok felhasználni. Utóbbi azért nem egyszerű, volt is bennem egy kis bosszúság.
Jelenleg Bence történetén dolgozom, és ez meglepően nehéz, mert coming out sztori lesz egy, a családja elől a melegségét titkoló focizni szerető srácról. Nem volt egyszerű megtalálni Bencével a közös hangot, nem véletlen, hogy nem írtam még coming out regényt. Jelenleg kb. 37 ezer szónál tartok, és év végére be akartam fejezni az írást, de közbeszólt az élet, az ünnepek. Azon leszek, hogy január végére befejezzem a kéziratot, szerencsére sok klassz fejezet áll még előttem, amiket íróként is kihívásnak érzek. Ráadásul két típusú befejezés között agyalok, útközben eldől hogy alakul.
2022-ben szeretném még Viola történetét is megírni, vele végre egy roma lányt helyezek majd a középpontba. Viola nehéz élethelyzetben, az anyukája nincs a képben, az apja rengeteget dolgozik, így rá marad a kishúga nevelése, eközben szeretne egyetemre menni, ráadásul egy rosszfiú is egyre jobban tetszik, noha tudja, Zalánnal nem lenne jó, ha kikezdene. Úgy hiszem ezek mellé más történet már nagyon nem fog beférni az idei évembe. Viszont jó ideje nem írtam már novellákat, így erre szeretnék még időt keríteni, mert alapvetően szeretem a novellát, mint műfajt, és a már megjelent regényeim szereplői között akadnak olyanok, akik szeretnék, ha írnék róluk valami rövidet :)
2021 azért íróként sikerélményt is hozott, megjelenhetett ugyanis a Nincs hozzád hasonló c. regényem. (A csatolt képet köszönöm Mariannak.) Eléggé féltem a fogadtatásról, mert tudom, hogy ez a regény kicsit más, mint az eddigiek, talán nehezebb is olvasni a témája miatt. Szerencsére elég szép visszajelzések jöttek eddig róla, és privát üzenetben is kaptam olyan leveleket változásra vágyó olvasóktól, akiknek sikerült erőt adni Csongor történetével. Nekem utóbbi volt az egyik fő célom, így nagyon örülök, ha csak egy kicsit is sikerült segítenem, vagy elgondolkodtatott valakit a regény.
Ha 2021-re gondolok, sajnos nagyon nehéz, hogy ne jusson eszembe a kormány LMBTQ-gyűlölete, és az a hatalmas megosztottság és félelem, amit kreáltak. Született LMBTQ-ellenes törvény, újra megverték a közösség tagjait amiatt, hogy kit szeretnek, és ma már kábé lehetetlen, hogy két férfi vagy nő családot alapítson. Nehéz nem azt érezni, hogy a kormány elvette tőlünk a reményt. Ez a támadás engem is megviselt emberileg és íróként is, hiszen még mindig nem tudjuk pontosan, hogy a fóliázás hogy fog megjelenni a boltokban, hány boltból lesznek kitiltva a könyveim a tartalmuk miatt. Félelmetes ez az LMBTQ-ellenes helyzet, ami sajnos rányomta a bélyegét a hangulatomra is. Remélem, hogy idén már javulhat a helyzet...
Más szempontból is nehéz volt 2021: sajnos egy szerettem elhunyt, a gyász pedig a leglehetetlenebb pillanatokban találja meg az embert. Emellett édesanyám is betegeskedett, így ez is megviselt, nem is kicsit. Az a nehéz abban, ha az ember elmúlt harminc, hogy egyre elkerülhetetlenebb, hogy a gyász (újra) belépjen az életébe, és lelkileg erre felkészíteni magunkat nem egyszerű. Remélem sok idő lesz még, mire nagyon komolyan meg kell bírkóznom vele. Amivel viszont még mindig küzdök, az a lakásfelújítás, mert sokkal keményebb, mint ahogy azt elképzeltem, de január végére már csak kész lesz. Remélem xd
De hogy pozitívabb dolgokra is kitérjek: 2021-ben nagyon igyekeztem olyan dolgokat is csinálni, ami nekem jó, ami boldoggá tesz. Többet találkoztam a barátaimmal, jobban nyitottam az emberek felé, igyekeztem halmozni a boldog pillanatokat, ennek jegyében például egyre többször járok moziba. De voltam például klassz hangulatú írós találkozón, állatkertben is, és Sárvárra is meghívást kaptunk Deszyvel, ott a blogunk miatt voltunk, és egy irodalmi beszélgetésben a Bridgerton családról és a történelmi romantikusokról esett szó. Életemben először kimentem a Pride-ra, és nagyon pozitív élményben volt részem, ez az esemény tényleg más, mint amit el akarnak hitetetni velünk bizonyos médiumok. Szerencsére ősszel volt Könyvhét is, ami nagyon feldobta a hangulatom, az órákon át tartó dedikálás és a rengeteg találkozás feltöltött energiával. Szerencsére sok más program és élmény is ért 2021-ben, amiket sosem felejtek el.
Amire még igyekeztem nagyon odafigyelni, az a saját egészségem. A súlyommal egész életemben küzdöttem, de most érzem igazán azt, hogy teszek is valamit. Szerencsére sikerélmény történt, már egy mérettel kisebb ruhákat veszek, mint eddig, és a korábbi pólóim kissé lógnak rajtam, de messze van még a végcél. Idén mindenképpen szeretnék az úton maradni, újabb kitűzött célokat elérni, mert az egészség a legfontosabb. A napokban olvastam a Glamour magazinon egy érdekes cikket, ami kitér arra is, hogy ne nagy célokat határozzunk meg, hanem kisebbeket, de teljesíthetőeket. Rájöttem, hogy én eddig is ezt csináltam, például már nem eszem fél nyolc után, így 2022-ben is ezekre a kicsi, de annál fontosabb lépésekre akarok koncentrálni, amikből sok újat már be is lőttem magamnak.
Soraim zárásaként végső soron köszönettel tartozom a sorsnak, amiért ilyen életet élhetek. Szerencsére nem kaptuk el a vírust, a munkám továbbra is szeretem, sőt, év végén elő is léptettek, aminek hihetetlenül megörültem, ahogy az új regény megjelenésének és a számos boldog pillanatnak is, mint amikor karácsony után elvittük anyut a Sugárba mozizni, szegény már harminc éve nem volt moziban, de most élvezte. Persze vannak nehézségek, de azt hiszem az a fontos, hogy kifacsarjuk az életből a jót, halmozzuk az élményeket és igazán éljük át a pillanatokat. Én erre fogok törekedni 2022-ben is, miközben szeretnék egészésgesebb lenni, és örülnék, ha év végén ismét megjelenhetne egy regényem, mert sok történet van még bennem, amit el szeretnék mesélni.
Kívánok mindenkinek élményekben és egészésgben gazdag boldog új évet!
